Az elmúlt időszakban többek között a politejsav (PLA) tulajdonságainak változtatásával foglalkoztunk és e célból biológiai úton lebontható polibutilén-szukcinát (PBS), PLA-ra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A PLA-t és PBS-t különböző mennyiségben ikercsigás extrúzió segítségével kevertük össze, majd síkfóliagyártással fóliákat állítottunk elő 100 µm-es vastagságban (1.ábra).
 |
| 1.ábra PLA/PBS fólia előállítása síkfóliagyártással [Forrás: saját kép ] |
Ezt követően a gyártott fóliákat széleskörű vizsgálatoknak vetettük alá, amelyek közül most egy érdekes vizsgálati módszert az atomerőtér mikroszkópiát (AFM) szeretném röviden bemutatni. Az AFM egy képalkotó eljárás, ahol egy hegyes tű segítségével nagy felbontásban tapogatjuk le a minta felületét kontakt (tapping mód) vagy nem-kontakt (van der Waals erők hatásával) módban (2.ábra). Ez a tű egy torziós lapka alján helyezkedik (cantilever) el és a tűt piezo mechanika mozgatja. Ezt a torziós lapkát egy lézernyaláb világítja meg, amelyről a nyaláb egy négy részből álló fotodetektorba tükröződik. A cantilever mozgásával (elhajlásával) a lézerfény más detektor szegmensbe jut és a vezérlő ez alapján jelzi az elhajlás irányát. Segítségével 2D és 3D-s felvételeket készíthetünk a mintáról.
 |
| 2.ábra AFM felépítésének elvi vázlata [Forrás: www2.sci.u-szeged.hu/inorg/MOMA/ch08s03.html] |
A 3.ábrán 80 m% PLA-t és 20 m% PBS-t tartalmazó fóliaminta AFM felvétele látható.
 |
| 3.ábra Politejsav és Polibutilén-szukcinát alapú fólia AFM felvétele [Forrás: Saját kép] |
Az ábrán a fehéres cseppek jelzik a PBS fázist, míg a sárgás terület a PLA folytonos fázist. E felvételből látható, hogy a PLA és PBS alapanyagok egymással nem elegyednek, külön fázist alkotnak. Érdekesség, hogy e fázismorfológia a keverék arányának megváltoztatásával jelentős eltérést mutat, amely a mechanikai tulajdonságokat nagyban megváltoztatja. Jelenleg széles tartományban e jelenséget kutatjuk és vizsgáljuk.
