2015. augusztus 24.

Dr. Kmetty Ákos 2015. augusztus 24.

Biológiai úton lebontható nyomtatott áramköri lapok vizsgálata

Az elmúlt időszakban lehetőségem nyílt, villamos és vegyészmérnök kollégákkal közösen nyomtatott áramköri lapok vizsgálatában részt venni. A kutatás fő célja, hogy a folyamatosan növekvő elektronikai hulladékok mennyiségét csökkentsük, oly módon, hogy a nyomtatott áramköri lapok (Printed Circuit Board, PCB, lsd. 1.ábra) anyagát, amely jellemzően üvegszál erősítésű epoxi gyanta, biológiai úton lebontható, megújuló erőforrásból származó alapanyagra cseréljük. Ehhez számos követelményt kell teljesíteni, úgy mint megfelelő égésgátlás és mechanikai tulajdonság (pl. hajlító szilárdság). 
1. ábra Nyomtatott áramköri lapok [Forrás:http://www.ourpcbte.com/]
A vizsgálatok során három különböző mintát (cellulóz acetát, politejsav, égésgátolt epoxi alapú üvegszál erősítésű kompozit) hasonlítottunk össze, hárompontos hajlító, dinamikus mechanikai analízis és UL 94-es szabványnak megfelelő lángállósági vizsgálatokkal. Az eredményeket hamarosan publikációk formájában tesszük közzé.

2015. július 13.

Dr. Kmetty Ákos 2015. július 13.

Politejsav jellemzői és szívósítási lehetőségei (2)

A politejsav (PLA) szívósítására növényi kaucsukot alkalmaztuk és a feldolgozhatóságra, PLA mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatását vizsgáltuk. A növényi kaucsukot "kis" (5x5 mm) kockákra vágtuk és granulátum formájú PLA-val, ikercsigás extruder alkalmazásával egy keveréket állítottunk elő (térhálósító adalék anyagot nem alkalmaztunk, így a biológiai úton való lebonthatóságot nem befolyásoltuk). Kulcsfontosságú volt az egyenletes adagolás és a megfelelő gyártástechnológiai paraméterek megválasztása. Az egyes szakirodalmak rámutatnak arra, hogy a növényi kaucsuk "csepp" formában kerül a polimer ömledékbe, ahol is ezen cseppek optimális átmérője 2-3 mikrométer alatti. Így nekünk is célunk volt, hogy ezt a mérettartományt elérjük, az egyenletes eloszlatás megtartása mellett. Az extrudálás után a keveréket granuláltuk majd fröccsöntéssel szabványos piskóta alakú próbatesteket gyártottunk. Egy próbatestet folyékony nitrogénes hűtést követően eltörtünk és a töretfelületen a kaucsuk eloszlatottságát és "csepp" átmérőjét vizsgáltuk pásztázó elektronmikroszkóppal (1.ábra). 
1.ábra Növényi kaucsuk "csepp" átmérője PLA mátrixban [Forrás:saját felvétel]
A felvételen látható, hogy a kívánt célt elértük :)
A részletes morfológiai és statikus, dinamikus mechanikai tulajdonságok feltárását megkezdtük...

2015. június 17.

Dr. Kmetty Ákos 2015. június 17.

Az egy hónappal ezelőtti bejegyzésben (link) említett kísérletsorozatot sikerült érdemben is elkezdeni az elmúlt hetekben. A kísérleteket végül két részletben fogom végrehajtani: jelenleg a csapvízben történő áztatás folyik, augusztus végén pedig a sós vizes méréseket fogom elkészíteni.  Ennek legfőbb oka, hogy összegezve viszonylag sok próbatestet kellene legyártani és mérést végrehajtani, hiszen két víztípusban (csapvíz, sós víz), négy különböző időpontban (0, 1, 5 és 15 nap után), négy különböző száltartalmú (0, 20, 50, 100 m/m%) próbatesteken, hat különböző mérést (tömegmérés, húzás, hárompontos hajlítás, DSC, DMA, SEM) fogok elvégezni. 
A csapvizes kísérletekhez a próbatesteket tehát préseléssel (ún. film-stacking eljárással) már elkészítettem. Technikai okokból kifolyólag az erősítetlen, azaz kizárólag politejsavból (PLA-ból) készült próbatesteket nem sikerült most legyártani, ezeknek a csapvizes kísérletei szintén augusztus végére tolódnak. A rétegrendeket úgy állítottam be, hogy 20, illetve 50 tömegszázalék len szövetet tartalmazzon az adott préselt biokompozit. A 20 tömegszázalékos rétegrend pl.: 6 db (PLA) – 1 db (len) – 6 db (PLA) – 1 db len – 6 db (PLA), ahol egy PLA réteg alatt egy 60 µm vastagságú PLA fóliát kell érteni. Ez látható az 1. ábrán préselés előtt és után.
1.ábra PLA-len kompozit előállítása [Forrás: saját kép]
Az 50 m% len-t tartalmazó próbatestek viszonylag jól sikerültek, a szövetet sikerült jól átitatni (konszolidálni) és a buborékosodást elkerülni. A 20 m%-os lapkák egy részében a len szövet préseléskor valamiért meggyűrődött, így a próbatestek bal oldalán jelentős buborékosodás figyelhető meg. A próbatestek ezen részeit az áztatás után nem lehet majd felhasználni a további mérésekhez, hiszen teljesen más tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a buborék nélküli, ép részek.  
A következő művelet a szárítás, ezt 50°C-on, 24 óráig végeztem (az ISO 62-es szabványnak megfelelően). Az áztatás előtti utolsó feladat pedig a lapkák éleinek lezárása. Erre azért van szükség, mert a len szövet (mint minden más természetes szövet is) kifejezetten hajlamos a vízfelvételre. Így az éleken keresztül közvetlenül érintkezhetne a vízzel áztatás közben, ennek következtében a vízfelvétel egyrészt felgyorsulna, másrészt eltérő lenne az azonos összetételű próbatestek között. Az említett következmények elkerülése érdekében a kísérleteimben viaszt alkalmaztam a próbatestek széleinek lezárására: közönséges gyertyát 80°C-on megolvasztottam (a gyertya olvadáspontja 54-74°C között van, attól függően milyen anyagból készül. A próbatestek minden oldalát belemerítettem az olvadt viaszba (2. ábra). 
2.ábra Viaszba merített PLA-len kompozit [Forrás: saját kép]
A próbatestek és a len szövet így készen is állt az áztatásra. A bejegyzés elején felsorolt roncsolásos vizsgálatokat áztatás előtt, majd áztatás után három időpont után végzem el: 1, 5, és 15 nap után. A mérések folyamatosan zajlanak. Ezek eredményeivel összegezve fogunk jelentkezni. 

Boda Márton, BME gépészmérnök hallgató, anyagtechnológia szakirány
Konzulens: Dr. Kmetty Ákos