Politejsav habosításának lehetséges módjai (kémiai habosítás I.)

A polimerek habosítási technológiáit több csoportba oszthatjuk:

1. Fizikai habosítás (pl. kívülről bevezetett szuperkritikus-széndioxid alkalmazásával)
2. Kémiai habosítás (kémiai habképző szerek alkalmazásával)
3. Gyöngyhabosítás (pl. expandált polisztirol/politejsav gyártás)

Ebben a bejegyzésben a kémiai habképző szerekre kívánok rámutatni. 

Mit is nevezhetünk habképző szernek? 

A habképző szer egy olyan szilárd, folyadék vagy gáz halmazállapotú anyag, amely a habképzés során a buborékok és a cella szerkezet (nyitott vagy zárt cellás habstruktúra) kialakításáért felelős. 

A kémiai habképző szerek (főként szilárd por vagy granulátum formájúak) jellemzően termikus bomlásuk során gázt (pl. N2, CO2) fejlesztenek és ennek segítségével alakíthatjuk ki a számunkra megfelelő (sűrűségű, habszilárdságú) terméket. Ha áttekintjük a kereskedelemben elérhető kémiai habképző szereket akkor exoterm (hőfelszabadulással járó kémiai reakció), endoterm (hőfelvétellel járó kémiai reakció) és úgynevezett "fizikai" altípussal is találkozhatunk. Fontos megemlíteni, hogy a kémiai habképző szerek alkalmazásának egyik nagy előnye, hogy nem szükséges a feldolgozó berendezést (pl. extruder) átalakítanunk, ahhoz, hogy habosított terméket állíthassunk elő, szemben a fizikai habosítási technológiával. Ennek oka, hogy a kémiai habképző szert a polimer anyagunkkal egy időben, az adagoló nyíláson keresztül juttathatjuk a feldolgozó berendezésbe. 

Kutatómunkánk során mindhárom kémiai habképző szer altípust vizsgáljuk és célunk a politejsav mátrixanyagnál való alkalmazhatóságuk vizsgálata.