2019. szeptember 30.

Dr. Kmetty Ákos 2019. szeptember 30.

Átalakul, megújul a blog!

Októbertől megindul a blog átalakulása, megújulása! :)

A biopolimeres tématerületen jártas és elismert kollégákkal úgy döntöttünk, hogy ezen a felületen szeretnénk egységesen és folyamatosan beszámolni a biopolimereket, biopolimer alapú kompozitokat érintő kérdésekről, információkról, fejlesztésekről, újdonságokról.

Bízok benne, hogy a megújulás révén továbbra is hiteles és pontos információkkal segíthetünk eligazodni a biopolimerek világában.

2019. augusztus 29.

Dr. Kmetty Ákos 2019. augusztus 29.

K-2019 biopolimeres szemszögből (előzetes)

Idén október 16-23 között kerül megrendezésre a világ egyik legnagyobb, nemzetközi műanyagipari világkiállítása a K-2019, a Messe Düsseldorf területén. Biopolimer vonatkozásában is érdemes lesz körbenézni. A Bioplastics Business Breakfast külön program górcső alá veszi e polimereket. 

A részletes biopolimerekkel foglalkozó program itt látható.
17.10.2019: Bioplastics in Packaging
18.10.2019: PLA, an innovative Bioplastic
19.10.2019: Bioplastics in Durable Applications
20.10.2019: PHA: Opportunities and Challenges


2019. július 30.

Dr. Kmetty Ákos 2019. július 30.

Műanyagmentes július

Július révén számos helyen találkozhatunk a műanyagmentes július nemzetközi kihívással. Ennek kapcsán pár gondolatot én is szeretnék megosztani. Olvasva a témában születő újabb és újabb cikkeket hiányérzetem támadt. Az egyes hírekben szinte kizárólag a biológiai úton le nem bontható  műanyagok és belőlük készített single-use (egyutas) termékek használatára és azok (nem megfelelő hulladékkezelés okán létrejövő) környezetszennyező hatására mutatnak rá.

Miért nem említik meg alternatívaként a megújuló erőforrás alapú és egyben biológiai úton lebontható polimereket (lsd. korábbi bejegyzés)? Véleményem szerint, alternatív megoldásként, azért ezek is szóba kerülhetnének. Miért nem említik meg a politejsav és egyéb biopoliészter anyagok esetleges alkalmazását? A keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére tehetünk lépéseket egy kis odafigyeléssel, szelektív hulladékgyűjtéssel és nem deponálással (1.ábra), újrahasznosítással és környezetbarát polimerek alkalmazásával. Ha az egyes környezetbarát (pl. kukorica keményítő alapú) biopolimerek és azok alkalmazhatósága és alternatív jellege hasonló nyilvánosságot kapna egy környezetbarát, műanyag alapanyagcsalád érhetne el nagyobb figyelmet. 

1.ábra Műanyag hulladék deponálásának aránya [Forrás: Plastics-the Facts 2017, http://www.plasticseurope.org]

2019. június 28.

Dr. Kmetty Ákos 2019. június 28.

Szakmai elismerések, kutatási irányok

Június a szakmai elismerések hónapja volt. Elsőként az ünnepi kari tanácson a Gépészkari Hallgatói Képviselet Elnökétől vehettem át a Gépészkar Kiváló Oktatója díjat, az oktatási tevékenységemre vonatkozóan (1.ábra). Hatalmas elismerés hiszen a hallgatók minden félévben az oktatók hallgatói véleményezése (OHV) keretében értékelik a tantárgyaikat és egyben oktatóikat.
1.ábra Gépészkar Kiváló Oktatója Díj [Forrás: saját kép]
A második örömteli hír nem sokkal később érkezett miszerint elnyertem az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági díjat :)
A díjról, díjazottakról (2.ábra) és egyéb információkról e linkre kattintva szerezhetnek bővebb információt.
2.ábra MTA Környezetvédelmi Tudomány Ifjúsági Díjátadó [Forrás: mta.hu]
A harmadik örömteli hír a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerés volt (3.ábra). Az elkövetkező három évben kutatómunkában a szintaktikus biopolimer habok energiaelnyelési tulajdonságaira fogom a fókuszt helyezni.
3. ábra Bolyai nap díjátadó [Forrás: saját kép]

2019. május 29.

Dr. Kmetty Ákos 2019. május 29.

Biokompozit koporsó

A biopolimerek és biokompozitok tekintetében folyamatosan újabb és újabb fejlesztési eredmények, termékek jelennek meg a publikációkban, híradásokban. Sokan sokféle terméket fejlesztenek, főként az egyszer használatos evőeszközök, tányérok, poharak, stb. kiváltására. Az észak európai országok környezetvédelméről és azokhoz csatlakozó intézkedéseiről folyamatosan hallhatunk. Most egy újabb érdekes hír jelent meg a sajtóban miszerint biokompozit alapú koporsót mutatott be május elején a Fredahl Rydéns vállalat. A svéd OrganoClick által szabadalmaztatott eljárással biokompozitot állítottak elő, módosított cellulóz, élelmiszer hulladékból származó biopolimer és búzakorpa felhasználásával. Ebből a biokompozit anyagból olyan koporsót gyártottak, amely a hagyományos koporsókhoz képest mintegy fele akkora tömeggel rendelkezik és biológiai úton lebontható.
1. ábra Biokompozit koporsó [Forrás: http://news.bio-based.eu] 

2019. április 29.

2019. március 29.

Dr. Kmetty Ákos 2019. március 29.

3D nyomtatáshoz ajánlott új típusú Ingeo politejsav

Az egyik legnagyobb politejsav (PLA) gyártó cég a Natureworks bővítette termékpalettáját egy új, kifejezetten 3D nyomtatáshoz ajánlott termék sorozattal (termékkód: 3D450, 3D850, 3D870). Az új termék növelt szívósságot, hőalaktartást és gyors nyomtathatóságot ígér. Az új anyagokat a Titan Robotics Atlas típusú hibrid (filament és direkt granulátumból történő extrúzió) 3D nyomtatójával az Additive Manufacturing Users Group Conference and Tradeshow (AMUG) fogják bemutatni Chicago-ban.

További részletes információ: 

2019. február 27.

Dr. Kmetty Ákos 2019. február 27.

Tulajdonságmódosítók hatása politejsav kémiai habosítása során (I)

A politejsav alapú habok vizsgálata során elérkeztünk arra pontra amikor az extrúziós habosítás során kialakult ömledékszilárdságot tudatosan módosítsuk a még jobb cellaképződés érdekében. Különböző mennyiségű lánchossznövelő adalékot kevertünk a politejsav alapanyagunkhoz és ennek hatását kezdtük részletesen feltárni. A lánchossznövelő anyagok feladata, hogy az adott alapanyag viszkozitását növeljék, így alacsonyabb folyóképességet és javuló ömledékszilárdságot biztosítva. Az elkövetkező bejegyzésekben ezen eredményeket fogom bemutatni.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyes lánchossznövelő anyagokat ne szárítsuk a politejsavval együtt és ahhoz ajánlott paraméterekkel (pl. 80°C), mert a granulátum formájú adalékokból egy rideg táblás anyagot (lsd. 1.ábra) fogunk kapni :)

1.ábra Lánchossznövelő adalék PLA-val együtt szárítva 80°C-on (Forrás: saját kép)



2019. január 30.

Dr. Kmetty Ákos 2019. január 30.

Polibutilén-adipát-kotereftalát (PBAT)

Gyakran találkozhatunk a polibutilén-adipát-kotereftalát (PBAT)-tal mint szívósságot növelő alapanyaggal politejsav esetén. A polibutilén-adipát-kotereftalát (PBAT) egy alifás-aromás kopoliészter és jellemzője, hogy pár héten belül a természetben előforduló enzimek segítségével biológiailag teljesen lebontható (1. ábra). 
1.ábra PBAT szerkezete [Forrás: Nobrega M.M: Biodegradable Starch-Based Films Containing Saturated Fatty Acids: Thermal, Infrared And Raman Spectroscopic Characterization Polímeros, vol. 22, n. 5, p. 475-480, 2012]
Kereskedelemben kapható (pl. BASF Ecoflex)), rugalmas alapanyag, amely felhasználható fóliagyártáshoz (magas az ömledékszilárdsága, jó hőállóságot mutat 230 °C-ig) és extrúziós bevonat készítésére. A nagy szívósságának és a biológiai lebonthatóságának köszönhetően alkalmas arra, hogy például a PLA szívósságát is növelje, blendképzés útján. Kísérleteink során PLA-PBAT blendet fogunk alkalmazni kémiai és fizikai úton habosított polimer minták előállításának céljából. A PBAT alkalmazásától a flexibilitás növekedését és az ömledékszilárdság javulását várjuk.

2018. december 19.

2018. november 30.

2018. október 26.

2018. szeptember 28.

Dr. Kmetty Ákos 2018. szeptember 28.

Politejsav habosításának lehetséges módjai (kémiai habosítás III.)

Folytatva a korábbi bejegyzésekben taglaltak, azaz ha ismerjük a fejlődő gáz(ok) típusát, a bomlási hőmérséklet tartományt, ahol a habképzéshez szükséges gáz(ok) felszabadulnak és ismerjük a kémiai habképzőszer kémiai reakcióját (exoterm, endoterm), habképző szer tekintetében megkezdhetjük a habosítási kísérleteket. A szakirodalmak és az előkísérleti eredmények rámutattak arra, hogy a kémiai habképző szereket jellemzően 0,2-2 m% közötti mennyiségben alkalmazzák. Ennek oka, hogy a gyártás során a habképzőszer mennyiségének növelésével a polimer ömledék folyóképessége adott feldolgozási hőmérsékleten megváltozik, jellemzően nő és így ez gátat vet a habosodásnak, buborékképződés mellett az anyag egyszerűen "kifolyik" a feldolgozó berendezésből, a képződött cellák egyesülnek és nem stabilizálhatóak (1.ábra).
1.ábra 8 m% kémiai habképzőszer hatása a cellaképződésre [Forrás: saját kép]

2018. augusztus 31.

Dr. Kmetty Ákos 2018. augusztus 31.

Politejsav habosításának lehetséges módjai (kémiai habosítás II.)

A politejsav kémiai habképző szerrel történő habosításához nélkülözhetetlen a habképző szer tulajdonságainak, viselkedésének pontos és részletes feltárása. E célból termogravimetriás analízist végeztünk (adott fűtési sebesség mellett vizsgálatuk a tömegváltozását a habképző szernek) amelyet FTIR (Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia) méréssel egészítettünk ki. Célunk volt a kémiai habképző szer bomlástartományainak feltárása (azaz, hogy hol működik, hol fogja hatását kifejteni azaz, milyen hőmérsékletei tartományban fog gázt képezni amellyel habosítani tudjuk az ömledék állapotban lévő politejsavunkat) valamint a képződött gázok típusainak meghatározása.
Az FTIR mérés eredményét az 1. ábra szemlélteti.
1.ábra Kémiai habképzőszer FTIR vizsgálatának eredménye [Forrás: saját mérés]
Látható, hogy számos hullámhossz tartományban kaptunk intenzitás csúcsokat. Ha ezek elemezzük akkor a következő gáz típusokat mutathatjuk ki a vizsgált exoterm típusú kémiai habképzőszer mintában:
- Szén monoxid: 2050-2250 (hullámhossz tartomány)
- Szén dioxid: 600-750, 2250-2350, 3600-3750 (hullámhossz tartomány)
- Ammónia:750-1250, 1450-1800, 3200-3500 (hullámhossz tartomány)

A fejlődött gáz típusokat most már ismerjük, a következő bejegyzések egyikében a TGA eredményekre fogok rámutatni.

2018. július 31.

Dr. Kmetty Ákos 2018. július 31.

Politejsav habosíthatósága, publikálás

Az elmúlt időszakban az eredményeink értékelésére, összegzésére és azok publikálására helyeztük a hangsúlyt. Elkészítettünk egy magyar nyelvű és több idegen nyelvű publikáció kéziratát, amelyek jelenleg bírálási procedúrán esnek át. A politejsav kémiai habosíthatóságára nézve igen részletes információ mennyiséggel bővültünk és megkezdtük a szuperkritikus állapotban lévő széndioxiddal történő habosítás során a nano-méretű erősítőanyagok hatásának feltérképezését is, amelyből szintén egy publikáció elkészítése van folyamatban.

A tématerület aktualitása semmit sem veszített hiszen a híradásokban folyamatosan értesülhetünk róla, hogy az egyes országok korlátozzák, betiltják, szabályozzák a petrolkémiai alapú polimer termékek ezeken belül is az egyszer használatos termékek (szatyrok, szívószálak stb.) használatát, így  továbbra is a politejsavhoz hasonló megújuló erőforrás alapú ás biológiai úton lebontható polimerekből előállított alternatív termékek térnyerése várható.

2018. június 5.

Dr. Kmetty Ákos 2018. június 5.

Conference on Polymer Science and Technology

Mai nappal ért végett a 4. nemzetközi polimer tudományról és technológiáról szóló konferencia, amelyen a politejsav alapú biohabokról tartottam egy előadást "Characterization of Poly(lactic) Acid foams produced by extrusion with different chemical blwoing agents" címmel.
1.ábra Certificate of recognition [saját ábra]


2018. május 30.

Dr. Kmetty Ákos 2018. május 30.

Egyszer használatos, petrolkémiai alapú, műanyag termékek korlátozása

Az Európai Bizottság egy új irányelvet terjesztett elő a napokban, amely az egyutas azaz egyszer használatos műanyag termékek pl. szívószálak, poharak, tányérok használatát csökkentené és korlátozná. Ezzel az intézkedéssel a nagy mennyiségben keletkező, tengeri, műanyag hulladékoknak kívánnak gátat szabni. A European Bioplastics szoros együttműködést vár az EU-val, hogy a petrolkémiai polimerek helyett, a biológiai úton lebontható bio-polimerek, lehetséges alternatívaként jelenjenek meg.

A hivatkozott direktíva erre a linkre kattintva érhető el.

2018. április 30.

Dr. Kmetty Ákos 2018. április 30.

Kémiai habképzőszerek jellemzése (TGA)

A kémiai habképző szerek jellemzője, hogy termikus bomlás révén gáz(oka)t fejlesztenek (pl. CO2), amely a habképzésben játszik szerepet. A kémiai habképző szerek csak egy meghatározott hőmérséklet-tartományban alkalmazhatóak és ott fejtik ki hatásukat. Ahhoz, hogy ezt a hőmérséklettartomány jellemezni tudjuk nélkülözhetetlen ezen anyagok termogravimetrikus analízis (TGA) segítségével történő minősítése. A TGA mérés lényege, hogy néhány milligramm mintát helyezünk a habképző szerből egy minta tartóba, majd a mérőberendezés a vizsgálat során méri a minta tömegcsökkenését a hőmérséklet függvényében és kirajzolja az ún. TGA görbét (1.ábra).
1. ábra Endoterm típusú kémiai habképző szer TGA görbéje [Forrás: saját mérés]
E görbe számos hasznos információt nyújt a számunkra úgy mint a felhasználásai hőmérséklettartomány, tömegcsökkenés sebessége stb.

2018. március 31.

Dr. Kmetty Ákos 2018. március 31.

Politejsav molekulatömegének meghatározása

Ebben a bejegyzésben egy érdekes és jelentős információt adó méréstechnikáról a gélpermeációs kromatográf (GPC) mérésről és annak eredményéről írok. Célunk volt, hogy az általunk felhasznált valamennyi politejsav (PLA) alapanyagunkat széleskörűen minősítsük, amelynek egyik nélkülözhetetlen mérési módszere a GPC mérés. A mérésből megkaphatjuk a nagy molekulatömegű (M>2000 g/mol) polimerünk molekulatömegének eloszlását és a jellemző átlagos molekulatömeg értékeket is, amelyek ezt követően a polimer-feldolgozástechnikákkal hozhatóak szoros összefüggésbe.

A mérés lényege, hogy olyan gélkromatográfiás tölteteket alkalmazunk, amelyek olyan kisméretű (~10μm) szilikagél vagy pl. sztirol-divinil-benzol alapú polimer részecskékből állnak, amelyek széles mérettartományba eső pórusrendszerrel rendelkeznek. A vizsgálandó (polimer oldat) mintát ezen a különböző méretű pórusokkal rendelkező szemcséken áramoltatjuk keresztül (1.ábra).
1.ábra Gélpermeációs kromatográf mérés elve
[Forrás: Németh B.: Hiperelágazásos polisztirol előállítása sztirol és divinil-benzol karbokationos kopolimerizációjával környezetileg előnyös reakciókörülmények között. TDK dolgozat, ELTE. TTK, 2010.]

A molekulák egy része egyetlen pórusba sem fér bele azaz a szemcséből teljesen kizáródik. A minta ezen frakciója közvetlenül áthalad az oszlopon, és létrehozza az úgynevezett kromatogram első csúcsát. A minta egy másik frakcióját pl. olyan kisméretű molekulák alkotják, amelyek minden pórusba beférnek, vagyis az egész szemcsét átjárják. Ezek a vegyületek haladnak végig az oszlopon a leglassabban, így ezek a molekulák alkotják a kromatogram utolsó csúcsát. A közbenső méretű molekulák a pórusok egy részébe be tudnak hatolni, másik részébe nem. Ezek tehát az előző két esethez képest valamilyen közbenső sebességgel haladnak végig az oszlopon.

Ideális esetben a gélkromatográfiás elválasztás tehát kizárólag a molekulaméreten alapul. A folyadék-folyadék megoszlás vagy az adszorpció általában nem kívánatos jelenség, megfelelően kialakított rendszerekben nem is jön létre. A kereskedelmi forgalomban kapható gélkromatográfiás töltetek 102-108 molekulatömeg-tartományban alkalmasak elválasztásra. [Felhasznált forrás: Szakács H., Verga Cs., Nagy R.: Polimerek méréstechnikája. Pannon Egyetem (2012)].

Az egyik politejsav mintánkról készített GPC mérés eredményét a 2. ábra szemlélteti.
2.ábra PLA mintánk GPC mérésből kapott molkulatömeg eloszlása [Forrás: saját mérés]
A mérés során a PLA mintánkat kloroformban oldottuk fel.


2018. február 28.

Dr. Kmetty Ákos 2018. február 28.

Biopolimerek helyzete, jövőkép, statisztikák

Megjelentek a polimerek előállítására, alkalmazására és újrahasznosítására vonatkozó piaci jelentések és elemzések (Plastics the facts 2017), amelyből jelen bejegyzésemben fogok szemezgetni. Elmondható, hogy mind Világ szinten és mind Európa szinten előállított polimerek mennyisége növekvő tendenciát mutat. 2015-ben éves szinten mintegy 322 millió tonna, míg 2016-ban 335 millió tonna polimert állítottak elő, amelyből 60 millió tonnát Európában. Az országokat tekintve az első hat legnagyobb gyártó, növekvő sorrendben: Lengyelország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Németország. A felvevő piaci megoszlásokat tekintve a csomagolóipari alkalmazás továbbra is majdnem 40%-ot tesz ki.

A műanyag hulladékok (27.1 millió tonna) 41.5%-a energetikai hasznosításra, 31.1%-a újrahasznosításra (recycling) és 27.3%-a deponálásra került. 
Mind a megújuló erőforrás alapú, de biológiai úton nem lebontható (pl. Bio-PET) és mind a megújuló erőforrás alapú és biológiai úton lebontható (pl. PLA) polimerek előállított mennyisége világszinten növekedett és további növekedés várható (lsd. 1.ábra). 
1.ábra Biopolimerek előállítása világviszonylatban [Forrás: www.bio-based.eu]