2017. január 31.

Dr. Kmetty Ákos 2017. január 31.

Biopolimerek helyzete, jövőkép

Érdemes időközönként áttekinteni a jövőbeli előrejelzéseket az adott területre (bio-polimerek) vonatkozóan. Ahhoz, hogy ezt átlássuk fontos az adott szakterület publikációinak folyamatos nyomon követése és az évente megjelenő piaci elemzések áttekintése. Ebben a bejegyzésben a piac várható alakulására szeretnék rávilágítani. Nemrég megjelent több piaci jelentés, statisztika is, amelyek a biopolimerek gyártásának alakulását szemléltetik. Az adatok azt mutatják, hogy míg 2014-ben közel 5.7 milló tonna bio-alapú polimert gyártottak globális szinten (beleérte a biológiai úton le (pl. PLA) és nem lebontható polimereket  (bio-PET)) is addig az előrejelzések 2020-ra mintegy 17 millió tonnáról szólnak (1.ábra).
1.ábra Bio alapú polimerek fejlődése 2011-2020 között [Forrás: http://bio-based.eu/markets/]
Ami érdekességként mutatkozik meg, hogy a megújuló erőforrás alapú, de biológiai úton nem lebontható polimerek gyártásának jelentős mértékű növekedésével számolnak főként a bio-PET vonatkozásában (főként merev/rideg csomagolóanyagok) (2.ábra).

2.ábra Bio-alapú polimerek (anyag szerinti szűkítés szerint) gyártásának alakulása 2014-2019 között [Forrás: http://bio-based.eu/markets/]
Ha megnézzük a megújuló erőforrás alapú és biológiai úton lebontható politejsavat (PLA), a keményítő alapú blendeket vagy a nagy léptékben előretörő polibutilén-szukcinátot akkor láthatjuk, hogy további bővülésre számíthatunk, amely széleskörűbb elterjedésükkel járhat főként a flexibilis csomagolóanyagok területén (3. ábra).
3.ábra  Bio-alapú polimerek (anyag szerinti szűkítés szerint) gyártásának alakulása 2014-2019 között [Forrás: http://bio-based.eu/markets/]


2016. december 31.

Dr. Kmetty Ákos 2016. december 31.

2016-os év áttekintése, összegzés

Ismét eltelt egy év és elmondhatom, hogy ismét számos előrelépést sikerült elérnünk a biokompozitok fejlesztésének területén. :) 
Örülök, hogy ebben az évben is aktív, szorgalmas hallgatók csatlakoztak az egyes fejlesztési irányokhoz, amelyek eredményeképpen hasznos ismeretekre tettünk szert és amelyekből számos szakdolgozat és diplomaterv készült el (témákat lsd. itt). Vizsgálatainkat az önerősített biokompozitokra; politejsav alapú habokra; politejsavra, mint palackfúvó szerszámbetét vizsgálatára helyeztük. Részletesen kidolgoztuk az elkövetkező évekre vonatkozó terveinket és céljainkat. A hangsúlyt továbbra is a politejsav szívósítási lehetőségeire és a politejsav habok előállítására és tulajdonságaik részletes megismerésére fogjuk helyezni.

Forrás: http://www.planwallpaper.com/]

Sikerekben és megújuló erőforrásokban gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek!
                                    
                                                                                                     Dr. Kmetty Ákos

2016. november 30.

Dr. Kmetty Ákos 2016. november 30.

Önerősített biokompozitok és tulajdonságaik I.

Kutatási témám egyik szegmenseként önerősített biokompozitok fejlesztését céloztuk meg. Ahhoz, hogy egy ilyen kompozitot (összetett többfázisú anyag) gyárthassunk fontos volt az alapanyagok megfelelő megválasztása. Mátrixanyagként politejsavat (PLA) és polibutilén-szukcinátot  (PBS) választottunk és belőlük 60 µm vastagságú fóliát gyártottunk, amelyet PLA alapú kötött kelmével társítottunk (1.ábra).
1,ábra PLA kötött kelme mikroszkópi felvétele [Forrás:Saját ábra]

A gyártás során az un. rétegeléses módszert (film-stacking) alkalmaztuk ami annyit jelent, hogy meghatározott darabszámú mátrix fóliát és erősítőanyag réteget egymásra helyezünk és ezt követően présszerszámban adott hőmérsékleten és nyomáson konszolidáljuk (mátrixfólia megömlesztése után az erősítőanyagot átitatjuk 2.ábra). 50 m% erősítőanyag tartalmat állítottunk be és az így gyártott kompozitok széleskörű vizsgálatoknak vetettük alá. 
2.ábra PLA elemi erősítőszálak a PBS mátrixban [Forrás: saját SEM felvétel]
Az eredményeket tekintve az úgynevezett ejtődárdás vizsgálatokból kalkulált perforációs energia (ütéselnyelő képesség) hozta a legkiemelkedőbb eredmények. Egy hagyományos PLA-ra jellemző fajlagosított perforációs energia érték ~1 J/mm, PBS-re vonatkozóan ~4 J/mm. Abban az esetben azonban ha azonos anyagcsaládba tartozó erősítőanyagot is felhasználunk (pl. PLA kötött kelme) ez az érték PLA mátixú/PLA erősítőanyagú kompozitok esetén kb. hatszoros értékre növelhető, míg PBS mátrixú/PLA erősítőanyagú kompozitok esetén a PBS mátrixhoz képest ~2,5 szeres növekedés érhető el.